Tadić: A Balkán megkerülhetetlen az európai békeprojektumban
2010-03-13
Boris Tadić szerb elnök, az európai egység növelésére irányuló tevékenysége elismeréséül odaítélt Steiger-díj átvételekor kijelentette, Európa minden polgárának érdeke, hogy a Nyugat-Balkán államai csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A Németországi Bochum városban rendezett díjátadáson Tadić elnök elmondta még, hogy a díj Szerbia minden polgárát illeti, akik az európai értékek mellett kötelezték el magukat. „Szerbia teljességgel a térség, valamint egész Európa békéje és stabilitása mellett kötelezte el magát. Álláspontunk szerint a volt Jugoszlávia területén kialakult problémák, mint ahogyan a regionális kihívások, beleértve a mi Koszovó tartományunkban kialakultakat is, csakis békés, demokratikus úton oldhatóak meg”, szögezte le Tadić elnök. Azt az üzentet intézte továbbá az ünnepség résztvevőihez, hogy Szerbia, függetlenül attól, hogy mikor érkezik pozitív válasz uniós csatlakozási kérelmére, fokozza szociális és gazdasági reformjának ütemét, nagyobb figyelmet fog szentelni a szolidaritáson alapuló társadalom kialakításának, továbbá ragaszkodni fog az ember- és kisebbségjogok tiszteletben tartásán. A merénylet áldozatául esett Zoran Đinđić szerb miniszterelnök emléke előtti tiszteletét leróva, Boris Tadić kiemelte: a miniszterelnököt hét évvel ezelőtt éppen azért gyilkolták meg, mert meggyőződése volt, hogy országa számára más út nem létezik, mint az Európai Unióba vezető. A Steiger-díjat a németországi Ruhr-bányavidék támogatásra alapították. Ez ideig e díjban Simon Peres izraeli elnök, Mohammed ElBaradei, az IAEA volt vezetője, Hamid Karzai afganisztáni elnök, Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter, Farah Diba Pahlavi, Reza Pahlavi elhunyt sah felesége, valamint több más ismert személyiség részesült.
Tadić és Keller az európai integrációkról
2010-03-13
Boris Tadić, Szerbia elnöke, ma megbeszélést folytatott Horst Keller német elnökkel, akinek elmondta: erős meggyőződése, hogy a Nyugat-Balkán fenntartható békéje, stabilitása és gazdasági fejlődése csak az egész térség Európai Unióba való integrációjával érhető el. „Az Európai Unió a nemzetközi politika egyik legnagyobb béketerve, ezért csakis a nyugat-balkáni országok uniós integrációjával érhető el benne a tartós, fenntartható béke és a gazdasági fejlődés”, emelte ki Tadić elnök a találkozót követően a Tanjug Hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Magyarország támogatja Szerbiát európai útján
2010-03-13
Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke, a háromnapos szerbiai látogatáson levő Sólyom László magyar köztársasági elnökkel való találkozóját követően megismételte, hogy a hivatalos Budapest támogatja Szerbiát az Európai Unióhoz való közeledés útján. „Sólyom elnök úr ismételten egyértelműen leszögezte: Magyarország azt szeretné, ha Szerbia mielőbb az Európai Unió tagjává válna, továbbá, hogy Vajdaságnak a közeledés útján különleges szerep jut”, jelentette ki Egeresi házelnök sajtótájékoztatón, amelyen a magyar államfő nem vett részt. „Kiemeltük a dunai fejlesztési stratégia kidolgozásának jelentőségét, amelynek csúcspontja az ún. dunai makro régió kialakítása lesz, erre valószínűleg a következő év első felében, az uniós magyar elnöklés időszakában kerül sor”, mondta el a vajdasági parlament elnöke.
Dačić: Ne ijesszük el Európát!
2010-03-13
Ivica Dačić szerb, valamint Gordana Jankulovszka macedón belügyminiszter tegnapi szkopjei találkozója során egyetértett: mindkét ország érdeke, hogy közösen oldja meg az ál-menedékjogkérőkkel kapcsolatos kérdést. „A mi érdekünk, hogy Európát ne ijesszük el, hiszen ezzel az egész nyugat-balkáni térség európai jövőjét veszélybe sodorhatnánk”, üzente Dačić miniszter.
Jeremić: Portugália támogatja Szerbia európai jövőjét
2010-03-13
Portugália támogatja Szerbia európai jövőjét, valamint hazák Koszovóval kapcsolatos politikáját, jelentette ki Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezető Lisszabonban, Luis Amado portugál külügyi vezetővel folytatott eszmecseréjét követően. Számunkra ez kivételesen fontos, mivel nem mondhatunk le Koszovóról, ám az Európai Unió teljes jogú tagjává válásáról sincs szándékunk lemondani, hangsúlyozta Jeremić miniszter. Kiemelte emellett, hogy Belgrád továbbra is szoros együttműködést fog folytatni minden európai partnerével annak érdekében, hogy a Balkánon megszilárduljon a helyzet, valamint, hogy Koszovó jövőbeni jogállása kérdésében kompromisszumos megoldás szülessen, továbbá, hogy felgyorsulhasson Szerbia uniós csatlakozásának folyamata, szögezte le Jeremić miniszter.
Tadic elnök üdvözlőtávírata
12. 3. 2.010.
Boris Tadic szerb elnök ma üdvözlőtávíratot küldött a Norvégiában versenyző női céllövőknek, akik aranyérmet szereztek . ’Legőszintébben gratulálok az aranyérem megszerzéséhez, s további sok sikert kívánok a jövőben’ olvasható a távíratban. A szerb csapat, melynek tagjai: Jasna Sekaric, Bobana Velickovic és Zorana Arunovic voltak, az aranyéremig 1.143 körrel jutottak el. Az ezüstérmet Fehéroroszország versenyzői szerezék meg 1.139 körrel, míg a bronzérem a francia versenyzők tulajdonába került, akik 1.138 kört értek el.
Európai Beruházási Bank
12. 3. 2.010.
Az Európai Beruházási Bank Igazgatói Bizottsága, március 11-ikén, a megállapodás új feltételeinek keretében, jóváhagyta a 10 millió euró értékű első kifizetést a belgrádi ’Gazela’ híd felújjítására – közölte a bank. Hozzáteszi, hogy a döntés a szerb hatalom követelésére született, s figyelembe vették a javítási munkálatok sürgősségét.
Dacic és Jankulovska
12. 3. 2.010.
Ma Szkopljéban megbeszélést folytatott Ivica Dacic szerb belügyminiszter és Gordana Jankulovska macedón hivatalbeli kollégája, s leszögezték: mindkét ország érdekében áll, hogy közösen oldják meg a hazug menedékjogot kérők problémáját. Dacic leszögezte, közös érdek fűződik ahhoz, hogy Európa ne ijedjen meg Nyugat-Balkántól, mert az veszélyeztetheti a térség európai jövőjét. Minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy kivizsgáljuk, bűntényről van-e szó, s ha igen, azonnal büntetni kell. Jankulovska úgy értékelte, hogy a két országnak közös problémái vannak, melykre közös megoldást kell keresniük, amely a vízum liberalizálása után állt elő. A belügyminiszterek információcserét folytattak azokról a turistairodákról, melyekről feltételezték, hogy részt vettek az emberek szállításában Macedóniából illetve Szerbiából Nyugat-Európa felé. A szerb és macedón emberek első csoportját, akik nem kaptak menedékjogot Belgiumban, a hatóságok visszaküldték anyaországukba.
Radmanovic: A szerb politikusok dönsenek
12. 3. 2.010.
Nebojsa Radmanovic a Bosznia-Hercegovinai Elnökség szerb tagja kijelentette: a szerb politikusoknak a köztársaság közös intézményeiben el kell dönteniük, hogyan fognak, és egyáltalán részt vesznek-e az intézmények munkájában, mert mint mondta, a bosnyák vezetőség arra törekszik, hogy magánállamot létesítsen. Radmanovic sajtóértekezleten úgy értékelte, hogy a Bosznia-Hercegovina-i helyzet dramatikus, hozzátéve, hogy a szerb képviselők az állami szervekben modern államot akarnak kiépíteni, amely az Európai Unió felé halad, de csak azzal a feltétellel, ha tiszteletben tartják az alkotmányt, a törvényeket és a népek egyenjogúságát. Felvetette Haris Silajdzicnak, az Elnökség bosnyák tagjának, hogy Londonba utazott Ejup Ganic ügye kapcsán, amiről nem értesítette az Elnökség másik két tagját.
Meta: Szerbia fontos partner
12. 3. 2.010.
Iljir Meta, Albánia diplomáciai vezetője és a kormány alelnöke kijelentette, hogy Szerbia országának nagyon fontos partnere, s meggyőződése, hogy a bilaterális viszonyok a jövőben jelentős mértékben fejlődnek. Ez az egyedüli módja annak, hogy felgyorsítsuk az európai integrációt, amely közös célunk – emelte ki Meta sajtóértekezleten, belgrádi hivatalos látogatásának második napján. Hozzátette, hogy a koszovói jogállás ellentétes meglátása, nem szabad hogy veszélyeztesse a kétoldalú együttműködést más téren. Ezáltal erősítjük az etnikumok közötti együttműködést, valamint a szerbek és albánok közötti viszonyt Koszovó és Metóhián valamint a térségben. Leszögezte: attól föggetlenöl, hogy a két országnak ellentétes állásfoglalása van Koszovót illetően, egyetértenek abban, hogy a térség jövője az Európai Unióban van, s hogy minden vitás kérdést európai módon kell megoldani. Az albán külügyminiszter tegnapi, Boris Tadic szerb elnökkel és Vuk Jeremic külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén is megállapították, hogy a koszovói jogállás ellentétes meglátása ellenére is, nem szabad akadálynak felmerülnie a más téren történő együttműködésben. Meta albán külügyminiszter és Ivica Dacic belügyminiszter, a kormányfő helyettese, ma megállapodást írt alá a szervezett bűnözés, a kábítószer és a nemzetközi terrorizmus elleni közös harcról. Meta hozzátette, hogy belgrádi látogatása nem véletlenül esik Zoran Djindjic halálának évfordulójára, melyet sírjának felkeresésével kezdett, mert kivételes politikusnak tartja, jövőbelátónak, aki új fejzetet nyitott Szerbia politikájában.
Boris Tadić szerb elnök, az európai egység növelésére irányuló tevékenysége elismeréséül odaítélt Steiger-díj átvételekor kijelentette, Európa minden polgárának érdeke, hogy a Nyugat-Balkán államai csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A Németországi Bochum városban rendezett díjátadáson Tadić elnök elmondta még, hogy a díj Szerbia minden polgárát illeti, akik az európai értékek mellett kötelezték el magukat. „Szerbia teljességgel a térség, valamint egész Európa békéje és stabilitása mellett kötelezte el magát. Álláspontunk szerint a volt Jugoszlávia területén kialakult problémák, mint ahogyan a regionális kihívások, beleértve a mi Koszovó tartományunkban kialakultakat is, csakis békés, demokratikus úton oldhatóak meg”, szögezte le Tadić elnök. Azt az üzentet intézte továbbá az ünnepség résztvevőihez, hogy Szerbia, függetlenül attól, hogy mikor érkezik pozitív válasz uniós csatlakozási kérelmére, fokozza szociális és gazdasági reformjának ütemét, nagyobb figyelmet fog szentelni a szolidaritáson alapuló társadalom kialakításának, továbbá ragaszkodni fog az ember- és kisebbségjogok tiszteletben tartásán. A merénylet áldozatául esett Zoran Đinđić szerb miniszterelnök emléke előtti tiszteletét leróva, Boris Tadić kiemelte: a miniszterelnököt hét évvel ezelőtt éppen azért gyilkolták meg, mert meggyőződése volt, hogy országa számára más út nem létezik, mint az Európai Unióba vezető. 
Boris Tadić, Szerbia elnöke, ma megbeszélést folytatott Horst Keller német elnökkel, akinek elmondta: erős meggyőződése, hogy a Nyugat-Balkán fenntartható békéje, stabilitása és gazdasági fejlődése csak az egész térség Európai Unióba való integrációjával érhető el. „Az Európai Unió a nemzetközi politika egyik legnagyobb béketerve, ezért csakis a nyugat-balkáni országok uniós integrációjával érhető el benne a tartós, fenntartható béke és a gazdasági fejlődés”, emelte ki Tadić elnök a találkozót követően a Tanjug Hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke, a háromnapos szerbiai látogatáson levő Sólyom László magyar köztársasági elnökkel való találkozóját követően megismételte, hogy a hivatalos Budapest támogatja Szerbiát az Európai Unióhoz való közeledés útján. „Sólyom elnök úr ismételten egyértelműen leszögezte: Magyarország azt szeretné, ha Szerbia mielőbb az Európai Unió tagjává válna, továbbá, hogy Vajdaságnak a közeledés útján különleges szerep jut”, jelentette ki Egeresi házelnök sajtótájékoztatón, amelyen a magyar államfő nem vett részt. „Kiemeltük a dunai fejlesztési stratégia kidolgozásának jelentőségét, amelynek csúcspontja az ún. dunai makro régió kialakítása lesz, erre valószínűleg a következő év első felében, az uniós magyar elnöklés időszakában kerül sor”, mondta el a vajdasági parlament elnöke.
Ivica Dačić szerb, valamint Gordana Jankulovszka macedón belügyminiszter tegnapi szkopjei találkozója során egyetértett: mindkét ország érdeke, hogy közösen oldja meg az ál-menedékjogkérőkkel kapcsolatos kérdést. „A mi érdekünk, hogy Európát ne ijesszük el, hiszen ezzel az egész nyugat-balkáni térség európai jövőjét veszélybe sodorhatnánk”, üzente Dačić miniszter.
Portugália támogatja Szerbia európai jövőjét, valamint hazák Koszovóval kapcsolatos politikáját, jelentette ki Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezető Lisszabonban, Luis Amado portugál külügyi vezetővel folytatott eszmecseréjét követően. Számunkra ez kivételesen fontos, mivel nem mondhatunk le Koszovóról, ám az Európai Unió teljes jogú tagjává válásáról sincs szándékunk lemondani, hangsúlyozta Jeremić miniszter. Kiemelte emellett, hogy Belgrád továbbra is szoros együttműködést fog folytatni minden európai partnerével annak érdekében, hogy a Balkánon megszilárduljon a helyzet, valamint, hogy Koszovó jövőbeni jogállása kérdésében kompromisszumos megoldás szülessen, továbbá, hogy felgyorsulhasson Szerbia uniós csatlakozásának folyamata, szögezte le Jeremić miniszter.
Boris Tadic szerb elnök ma üdvözlőtávíratot küldött a Norvégiában versenyző női céllövőknek, akik aranyérmet szereztek . ’Legőszintébben gratulálok az aranyérem megszerzéséhez, s további sok sikert kívánok a jövőben’ olvasható a távíratban. A szerb csapat, melynek tagjai: Jasna Sekaric, Bobana Velickovic és Zorana Arunovic voltak, az aranyéremig 1.143 körrel jutottak el. Az ezüstérmet Fehéroroszország versenyzői szerezék meg 1.139 körrel, míg a bronzérem a francia versenyzők tulajdonába került, akik 1.138 kört értek el.
Az Európai Beruházási Bank Igazgatói Bizottsága, március 11-ikén, a megállapodás új feltételeinek keretében, jóváhagyta a 10 millió euró értékű első kifizetést a belgrádi ’Gazela’ híd felújjítására – közölte a bank. Hozzáteszi, hogy a döntés a szerb hatalom követelésére született, s figyelembe vették a javítási munkálatok sürgősségét.
Ma Szkopljéban megbeszélést folytatott Ivica Dacic szerb belügyminiszter és Gordana Jankulovska macedón hivatalbeli kollégája, s leszögezték: mindkét ország érdekében áll, hogy közösen oldják meg a hazug menedékjogot kérők problémáját. Dacic leszögezte, közös érdek fűződik ahhoz, hogy Európa ne ijedjen meg Nyugat-Balkántól, mert az veszélyeztetheti a térség európai jövőjét. Minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy kivizsgáljuk, bűntényről van-e szó, s ha igen, azonnal büntetni kell. Jankulovska úgy értékelte, hogy a két országnak közös problémái vannak, melykre közös megoldást kell keresniük, amely a vízum liberalizálása után állt elő. A belügyminiszterek információcserét folytattak azokról a turistairodákról, melyekről feltételezték, hogy részt vettek az emberek szállításában Macedóniából illetve Szerbiából Nyugat-Európa felé. A szerb és macedón emberek első csoportját, akik nem kaptak menedékjogot Belgiumban, a hatóságok visszaküldték anyaországukba.
Iljir Meta, Albánia diplomáciai vezetője és a kormány alelnöke kijelentette, hogy Szerbia országának nagyon fontos partnere, s meggyőződése, hogy a bilaterális viszonyok a jövőben jelentős mértékben fejlődnek. Ez az egyedüli módja annak, hogy felgyorsítsuk az európai integrációt, amely közös célunk – emelte ki Meta sajtóértekezleten, belgrádi hivatalos látogatásának második napján. Hozzátette, hogy a koszovói jogállás ellentétes meglátása, nem szabad hogy veszélyeztesse a kétoldalú együttműködést más téren. Ezáltal erősítjük az etnikumok közötti együttműködést, valamint a szerbek és albánok közötti viszonyt Koszovó és Metóhián valamint a térségben. Leszögezte: attól föggetlenöl, hogy a két országnak ellentétes állásfoglalása van Koszovót illetően, egyetértenek abban, hogy a térség jövője az Európai Unióban van, s hogy minden vitás kérdést európai módon kell megoldani. Az albán külügyminiszter tegnapi, Boris Tadic szerb elnökkel és Vuk Jeremic külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén is megállapították, hogy a koszovói jogállás ellentétes meglátása ellenére is, nem szabad akadálynak felmerülnie a más téren történő együttműködésben. Meta albán külügyminiszter és Ivica Dacic belügyminiszter, a kormányfő helyettese, ma megállapodást írt alá a szervezett bűnözés, a kábítószer és a nemzetközi terrorizmus elleni közös harcról. Meta hozzátette, hogy belgrádi látogatása nem véletlenül esik Zoran Djindjic halálának évfordulójára, melyet sírjának felkeresésével kezdett, mert kivételes politikusnak tartja, jövőbelátónak, aki új fejzetet nyitott Szerbia politikájában.
